Üres a lelke.. csak a magam lángját éreztem meg benne;

sima tükrében ragyogott a fényem.

Tükörpalotában sétáltam, az én zeném, az én dobbanásom

visszhangzottak termeiben éjjelente.

Kopik a palota, elszáll a varázslata, szomorú világa.

Aprócska kékülő szíve benne talán még meg-megrezzen értem ahogy elhagyom,

de a hideg szíve-nincs hercegnek nincs feloldozás.

Elhagytam. Elhagytam a jéghideg szeretetlen palotát.

Törjön hát szét a világ! Csilingeljen az ezer meg ezer bűnös szerelmes szilánk!